Magyar szerkezettár
🪄

valakinek a nótáját fújja cxn átv is valakinek a véleményét hangoztatja;
____________________
ó/valakinek
ó/[Hyph:Slash]valaki-nak/-nek

ó1 fn
1. az o hosszú párja.
2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>.ó
ó2 óv
ó3 mn
1. irod ódon, ősi.
2. irod elavult.
3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!
[ fgr ]
ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

valaki
I. htl névm
1. meg nem határozott v. ismeretlen személy. valaki járt itt; valaki más. | ▸ van valakije
2. <ált. alanyként:> az ember. azt hihetné valaki, hogy ...
3. ritk bárki. ha valakinek is szólsz, baj lesz.
II. von névm elav aki (csak).
III. fn
1. kissé biz ember, személy. a barátja pénzes valaki!
2. jelentős személy. a gyárban ő már valaki!

PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024